Szent László római katolikus templom

A levéli egyház 1653-ig a hegyeshalmi plébánia filiája volt. A hitvalló Szent László királynak szentelt templom, már a középkorban állt. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török hadak felgyújtották és lerombolták a faluval együtt. A 16. században hatszögletű, kősisakos román stílusú őrtorony állt a templom torony helyén. A 17. században betelepülő szászok 1670 körül templomhajót építettek a torony mellé. Ekkor még állt a temető körítő fala. 1674-ben 169 katolikus élt Levélen. A 17.-18. századokban a magyaróvári kapucinusok és ferencesek látták el a plébániát. A templom korábbi orgonája 1668-ban készült, az új 30 sípos orgonát Thel Mátyás adományából építették 1821-ben. Ennek felújítására 1974-ben került sor. A templom épületnek 1889-ben volt egy nagyobb felújítása. 1992-ben szintén renoválták az épületet. Utolsó felújítására 2020-ban került sor. A főoltárt 1953-ban cserélték, az új oltárkép Samodai József alkotása 1971-ből. A kép közepén Szent László látható vízfakasztás közben. Felette a Szűzanya karjában a Kis Jézussal. Oldalt láthatók Szent István, Szent Imre és Árpád- házi Szent Erzsébet alakjai. A templom tornyában három harang lakik. A nagy harangot Föhr Károly öntötte 1871-ben Pozsonyban. A kis harangot és a lélekharangot Seltenhofer Frigyes és fiai soproni öntödéjében készítették 1924-ben. A templom búcsúja június 27-én van. Az egyházközség szentségimádási napja május második vasárnapján tartják.